belépek
belépek
belépek


Száz év egy éj

(Gáspár Laci - Nagy Laci- Valla Attila)

Lepihen a város,
Álmot fúj a szél.
Van, akinek más hoz:
Útra csal a túl nagy tér.

Van, aki nem álmos-,
Nagy kaland az éj.
Vágyod már, hogy hozzá érj.

Lemegyek egy bárba,
Jó a trombitás-,
Zene van a tárban:
Semmi zaj, vagy ordítás.

Ez az, amit vártam-
A számla sem hibás-,
Pár szép lány, ok a ráadás.

Refr.:

Nézd, száz év egy éj!
Te is néha eltévedtél.
Nézd, száz év egy éj!

Csoda ez a város,
Végtelen mesék.
Gyönyörű, meg sáros-,
Megtalál, ha felednéd.

Tüzes ez a város-,
Szenvedélyveszély! Nézd, és lásd: az éj túl mély.

Felemel a szárnyam,
Hajnalig kitart-,
De hazavisz a vágyam,
A szívem most is hozzád hajt.

Te vagy, akit vártam-,
Egy hosszú éjen át-,
Út nem visz nélküled tovább